Budapest a TOP 10 európai úti cél között!

A magyar főváros – Lisszabont, Párizst, Amsterdamot, Prágát, Bécset, Barcelonát és Londont is megelőzve – 17.745 szavazattal a 8. helyen végzett a European Best Destinations január 18-tól február 8-ig tartott szavazásán – értesítette a szervezet a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központot – közölte pénteken a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.

A címet Wroclaw nyerte el (41.148 szavazattal), 2. helyen Bilbao majd Colmar végzett. A European Best Destinations – amelynek célja az európai turizmus és kultúra népszerűsítése – már közel 10 éve mutat utat a világutazóknak, szorosan együttműködik a kontinens legnagyobb desztinációs és turisztikai hivatalaival, és már több mint 4 millió turistának nyújtott segítséget a legmegfelelőbb úti cél kiválasztásában. Így ezt az elismerést igen könnyű kézzelfogható előnyökre váltani, elég, ha csak a közel százezer érdeklődőre gondolunk, akik figyelemmel követik évről évre a szavazást, azt, hogy hova érdemes legközelebb repülőjegyet foglalni.

Mit nyert a címmel Budapest? A legjobb desztinációk egész évre szóló promócióban részesülnek a European Best Destinations weboldalon, a nemzetközi sajtóban, számos social media felületen és utazási portálon – a TOP 10 úti célokra érkező turisták száma várhatóan emelkedni fog a versenyt szervező cég egész éves kampányának köszönhetően. A legjobbak egy éven keresztül használhatják a TOP 10 európai úti cél címet és logót.

“A szavazást népszerűsítő Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK), mint a magyar főváros turisztikai szervezete, partnereivel szoros együttműködésben hosszú ideje azért dolgozik, hogy Budapest egyedülálló szépségét és pezsgő kulturális életét minél többen megismerjék, és természetesen, hogy minél többen el is látogassanak hozzánk. A kitartó munkának jól látható az eredménye: évről évre nő a fővárosba látogatók száma, ami pedig még nagyobb öröm, a vendégek egyre hosszabb időt töltenek nálunk” – írják közleményükben.

Szigetszentmiklós és Ráckeve

Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.
A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A mai települést a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített szerbek alapították, 1440 táján, a tatárok által elnéptelenedett helység helyén.

A mohácsi vész után azonban újra elpusztult, majd a 17. század elején magyarok költöztek ide. Az 1634-1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években jelen volt a településen. A templom építési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva 1991-ben vehette birtokba.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt. Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben. 1731-1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben.

1770-ben a Mária Terézia -féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány. Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa. A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. 1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

A községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

Ráckeve:

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

Mit érdemes tudni Budapestről?

Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt.

A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. Területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között.

Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia provinciaszékhelye. A magyarok a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően százötven évnyi török hódoltság lett a sorsa, és csak a 18-19. században tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.

Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2012-ben 4 821 600 turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 27. és Európa 7. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, amely a második legrégebbi a világon a londoni után. Turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, amely a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, és a Szent Korona jelenlegi otthona.

Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja és a világ 100. legnagyobb GDP-jét termelő városa. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”. A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján „Budapest a világ második legjobb városa”. A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárlóvárosának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.